NYITOTT KÉRDÉSEK
A RÖNKHAJÓK
KÁRPÁT-MEDENCEI HASZNÁLATÁRÓL

Albert András
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

2024.

 

Absztrakt

A rönkhajók használata, és az ezzel kapcsolatos tudás mára kihalt a Kárpát-medencében. Ugyanakkor régészeti leletként és múzeumi gyűjteményekben, vagy fotó-archívumokban több fennmaradt példányról tudunk. A Kárpát-medencéből rönkhajókat leírtak archeológiai és etnográfiai források egyaránt. Ezek a hazai feldolgozások mindeddig nélkülözték a gyakorlati hajós, ill. hajó-konstruktőr nézőpontot.

A dokumentált tárgyak különböző struktúráját eltérő funkciójuk határozza meg. A Kárpát-medencében eddig előkerült, fatörzsből vájt tárgyak lehetséges csoportosítása:

1.      Nagy teherbírású úszóművek:
            - több elemből összekapcsolt úszómű (ponton)
            - áruszállításra alkalmas kiterjesztett rönkhajók (extended logboat)

2.      Kis teherbírású, személyes használatú hajók:

            - archaikus közlekedési eszközként használt egyszerű rönkhajók (simple logboat)

            - palánkolt hajót utánzó skeumorfok

A Kárpát-medence alföldi, vízjárta környezetében a döntően önellátó, komplex haszonvétel alapja a fokgazdálkodás volt. Ezzel az elmúlt évszázadokban a mai értelemben szabályozatlan folyó-árterekben jellemző volt a nagy sűrűségű, extenzív tájhasználat. Ennek velejárója a vízi közlekedés, a hajózás („vízen járás”) általános igénybe vétele. A napi közlekedésre alkalmas vízijárművel szemben támasztott követelmények:
            - kis tömeg;
            - tartósság;
            - stabilitás;
            - hullámállóság;
            - irányíthatóság;
            - olcsóság, egyszerűség.

A hajók formája, és a menettulajdonságai között szoros összefüggés van. A vízi jármű formája alapján következtetni lehet annak több használati jellemvonására. Ennek megfelelően tekintjük át a területünkön dokumentált rönkhajókat. Több esetben találhatók olyan formai tulajdonságok, amelyek
            - vagy bizonyos előnyös menettulajdonságok (áramvonalasság, tartalék felhajtóerő) mellett hátrányosak a rönkhajó tartóssága szempontjából – lásd: hosszan karcsúsodó körvonal;
            - vagy semmiféle gyakorlati előnnyel nem járnak, csak hátrányosak (instabilitás, súlypont-emelkedés) a dokumentált megjelenési formában. Ilyen az összeszűkülő „C” bordametszet.

Hipotézisem szerint az ilyen példányoknál egy feledésbe merült gyártási technológiához kapcsolódó, csak a hajdani (esetleg félkész) formát részben tovább vivő (skeumorf) megoldásokat látunk.

A hipotézisvizsgálat során összehasonlító anyagként elemzem azt a rönkhajó típust, amelynek készítése és használata Finnországban a XX. század első felében még élő gyakorlat volt (haapio). Ugyanez a típus (más-más néven) a Baltikumban (haabjas), valamint Kelet-Európában a Daugava, és a Volga/Oka folyók mentén (botnik) néhol a mai napig használatban van.

Ez a típus az un. kibővített rönkhajó (expanded logboat), amelynek legfontosabb jellemzője, hogy gőzöléssel az anyarönk keresztmetszeti méreténél nagyobbra „kiterítik”. Az elkészült hajókra jellemző, hogy mindkét végük hosszan, fokozatosan keskenyedik, és a „terítés” során keletkező feszültségek hatására enyhe ívben felfelé hajlik. Külsőre tehát nagyon emlékeztet a Herman Ottó által leírt és ábrázolt, hazai folyókon jellemzőnek mondott alakra. Fontos különbség, hogy a kibővített rönkhajónál ezek a jellegzetességek nem az anyarönk rostjainak húrirányú, jelentős mértékű átvágásával, hanem a gőzöléses „terítéssel” alakulnak ki.

A bővítés a hajó mellett rakott tűz hőjét felhasználva történik. Ez a technológiailag lehetséges magyarázata a tűz felhasználására tett, bizonytalan irodalmi utalásoknak.

Megállapítható, hogy egyes formai jellegzetességek, valamint a tűz -mint a rönkhajók építésében fontos eszköz- említése arra utal, hogy valamikor a Kárpát-medencében ismert lehetett a gőzöléssel „kiterített” oldalú, un. kibővített rönkhajó (expanded logboat).

A kibővített rönkhajó egykori ismeretét magyarázhatja a magyar és a skandináviai varég-rusz népesség IX-XI. századi kulturális kapcsolata. A technológia ugyanis mindenütt megjelenik a normann kirajzás útvonalai mentén.

Az Alsó-Tisza-völgy népeinek életmódját, a települések környezetének egykori arculatát alapvetően meghatározta a kiterjedt vizes élőhelyek szabta feltételekhez alkalmazkodó, a dinamikusan változó természeti adottságokat sokoldalúan felhasználó ártéri fokgazdálkodás. A megélhetést a külterjes rét-, és legelőgazdálkodás, az ősi jellegű kisszerszámos halászat, csikaszát és pákászat, az ártéri gyümölcstermesztés, extenzív erdőhasználat és vadászat biztosította. Feltételezhető, hogy ez az életmód fő vonásaiban évszázadokon át változatlanul meghatározó volt a térségben. Az egyes haszonvételek térbeli rendjét, egymáshoz viszonyított arányát leginkább a környezeti feltételek változása szabta meg. A környezeti feltételek (folyók vízhozama, vízjátéka, az elöntött területek nagysága, természetes vegetáció, ill. a termeszthető haszonnövények) változását alapvetően a klíma változása determinálja. Az utolsó 2000 év Kárpát-medencei klíma-rekonstrukciója (Sümegi et.al., 2019.) azt mutatja, hogy egy körülbelül 400 éves, tartósan száraz (a vizsgált 2000 év átlagánál maximum 10 %-kal szárazabb) periódust (10-13. sz.) leszámítva a mainál lényegesen csapadékosabb (a vizsgált 2000 év átlagánál 3-10 %-kal csapadékosabb) időjárás volt jellemző. Ennek megfelelően valószínűsíthető, hogy az Alföld jelentős része hasonló mértékben vízjárta terület volt, mint ahogyan azt a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Intézete által 1938-ban kiadott „A Kárpát-medence víz borította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt” című vízrajzi rekonstrukció érzékelteti.

A XIX. századi folyószabályozással a Tisza árterén a vizes élőhelyek 95%-a eltűnt. A Mártélyi Tájvédelmi Körzetben országos viszonylatban jelentős nagy, összefüggő hullámtéri területen őrződött meg a fokok, erek, laposok összefüggő formakincse. A vizes élőhelyekhez kötődő népi tájhasználat és tudás töredékeit viszont csak a halászok őrizték tovább valamelyest. A folyószabályozás nem csak a helyi társadalmat, hanem a vizes élőhelyekhez kötődő természetes életközösséget is drasztikusan érintette. Ez a természetesvízi halállomány degradációján keresztül visszahatott a népi halászatra is. Egyre kevesebb halász, egyre inkább iparszerű, intenzív halgazdálkodással próbált talpon maradni. Ilyen körülmények nem kedveztek az archaikus eszközök, ismeretek és technológiák továbbvitelének

A Mártélyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelője a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A természetvédelmi kezelés alapja a védendő értékeket létrehozó, és fenntartó természeti-, és társadalmi folyamatok azonosítása és megértése, majd a jogszabályok szabta kereteken belüli segítése. Mivel a terület értékeinek kialakulásában az extenzív ártéri gazdálkodásnak fontos szerepe volt, minden ehhez kapcsolódó örökség megőrzését fel kell karolni. Ahol a természeti-, és kulturális örökség védelme hatékonyan működik, ott jelen van a civil kezdeményezések támogatása, az illetékes Nemzeti Park partnerkapcsolatainak hatékony, élő koordinációja.

A Mártélyi Tájvédelmi Körzet térségében több feltétel is adott ahhoz, hogy az archaikus ártéri gazdálkodás hajózási vonatkozásaihoz kísérleti régészeti eszközökkel közelítve készítsünk egy kibővített rönkhajót. A rekonstrukciós kísérlet kiinduló hipotézisei:
            - A Tisza-völgy aktuális klimatikus viszonyai közt helyben megélő fafajok felhasználhatók egy kibővített rönkhajó alapanyagaként.
            - A félkész hajó kiszáradásának megakadályozására alkalmas kezelés a szakirodalomban említett híg marhatrágyás kenés és/vagy víz alá süllyesztés.
            - A kibővített rönkhajó alkalmas hullámtéri elöntéseken, szűk víziutakon -szárazföldi kézi átvontatással kombinált- használatra.
            - A kibővített rönkhajó huzamosabb használat után sem hajlamos a szétrepedésre a fokozatosan keskenyedő hajóvégeken.

 

 

Kapcsolódó anyagok az interneten:

 

https://drive.google.com/file/d/1dF7PYR7VhgzNwAuJP8mh5obCRoSxIwbw/view?usp=sharing

https://youtu.be/hEdcz7ZFikU?si=cItH4ZQuW4DtJm_E