2.     AZ "ANYARÖNK" KIVÁLASZTÁSA – SELECTION OF OUR "MOTHER-LOG”

 A Baltikumban (és más eurázsiai területeken, ahol még él a kibővített rönkhajó építési hagyománya) általában rezgőnyár (Populus tremula) a rönkhajók alapanyaga (Priit-Kalev Parts, 2019.). Ez a fafaj a mi vidékünkön viszonylag ritka. Elemeztem a fafajok mechanikai tulajdonságait. A különféle nyárfa fajok anyaga között mechanikai szempontból nincs lényeges különbség. (Egy későbbi bejegyzésben ezt részletesen bemutatom.) Ezért feltételezem, hogy a Tisza-völgy aktuális klimatikus viszonyai közt megélő fajok felhasználhatók egy kibővített rönkhajó alapanyagaként. A konkrét egyed kiválasztásánál elsődleges szempont a megfelelő méret, és alak. A kész hajót 4,5-6 méter hosszúságúra tervezem. Keresni kellett egy olyan fát, amelyik ilyen hosszúságban ágaktól mentes, és mellmagasságban legalább 200-220 centiméter kerületű.

Természetvédelmi őr vagyok, ezért tudom, hogy az erdőgazdaság melyik erdőrészletekben tervez fakitermelést. Bejártam ezeket az erdőrészleteket, és megfelelő „anyafát” kerestem. Találtam több, fő méretei szerint megfelelőnek tűnő fát. Van köztük fehérnyár, feketenyár, és annak különböző nemesített hibridjei is. Végül az egyik fehérnyár azért esett ki, mert a tövétől távolodva túlságosan hirtelen vékonyodott („sudarlósság”). A másik keresztmetszete nem volt eléggé egyenletesen hengeres. A feketenyarak a szóba jöhető törzs-szakasz két irányú görbesége miatt estek ki. Maradt három nemesített feketenyár, amelyek szóba jöhettek. Ezek közül egy állt a rönkcsónak tervezett készítési helyéhez, a Körtvélyesi Révházhoz elég közel. A másik kettő közül bármelyiket csak igen bonyolult útvonalon lehetett volna a Révházhoz szállítani. (Figyelembe kellett venni, hogy a nyers rönk tömege jóval több, mint 1,5 tonna!) Megnyugtatott a tudat, hogy a távolabbi fák azért sem igazán alkalmasak, mert több, vastag oldalsó águk volt (erdő szélén álltak, féloldalról állandó fényben).

x

In the Baltics (and in other Eurasian areas where the expanded logboat building tradition is still alive) quaking aspen (Populus tremula) is usually the raw material for logboats (Priit-Kalev Parts, 2019.). This tree species is relatively rare in our region. I analyzed the mechanical properties of wood species. From a mechanical point of view, there is no significant difference between the material of the various poplar species. (I will cover this in detail in a later post.) Therefore, I assume that the species living in the current climatic conditions of the Tisza-Valley can be used as the raw material for an expanded logboat. When choosing a specific tree, the right size and shape are the primary considerations. I plan the finished boat to be 4.5-6 meters long. We had to find a tree that was free of branches at this length and at least 200-220 centimeters in circumference at chest height.

I am a ranger, so I know in which parts of the forest the forestry department plans to harvest wood. I went through these parts of the forest, looking for a suitable "mother tree". I have found several trees that seem to be suitable in terms of their main dimensions. Among them are white poplar, black poplar, and various bred hybrids. Finally, one white poplar fell out because it thinned too suddenly away from the base. The cross-section of the other one was not sufficiently uniformly cylindrical. The black poplars fell out due to the two-way curvature of the trunk section in question. There were three ennobled black poplars left that could be considered. One of these stood quite close to the planned place of the logboat making, the Révház in Körtvélyes. Either of the other two could only have been transported to the Révház via a very complicated route. (It had to be taken into account that the weight of the raw log is much more than 1.5 tons!) I was reassured by the knowledge that the trees further away were not really suitable because they had several thick side branches (they were standing on the edge of a forest, in constant light from one side).

A kiválasztott fa is az erdőrészlet északi szélén állt, de az élete során csak az utolsó évtizedben kapott több fényt, amikor a szomszédos erdőrészletet kivágták. Ennek az „anyafának” is vannak hátrányos tulajdonságai:
- A talajtól 5,5 méter magasan van egy több, mint 10 centiméter vastag oldalága;
- A törzs alsó része enyhén görbül, de szerencsére csak egy síkban.

x

The selected tree also stood on the northern edge of the forest section, but during its life it only received more light in the last decade, when the neighboring forest section was cut down. This "mother tree" also has disadvantageous properties:
- At a height of 5.5 meters from the ground, it has a side branch more than 10 centimeters thick;
- The lower part of the trunk curves slightly, but fortunately only in one plane.

Szerencsés helyzet az is, hogy a görbület síkja és iránya megegyezik a nagy oldalág irányával. Ezért arra gondoltam, hogy megfelelő szerkesztéssel az oldalág által létrehozott rost-szerkezet erősítheti majd a rönkcsónak egyik végét. Ennek megfelelően a még „lábon álló” fánál elhatároztam, hogy melyik oldal lesz a csónak alja.

x

It is also a lucky situation that the plane and direction of the curvature is the same as the direction of the large lateral branch. Therefore, I thought that with proper editing, the fiber structure created by the side branch could strengthen one end of the logboat. Accordingly, with the still standing tree, I decided which side would be the bottom of the boat.

Azokban a régiókban, ahol a rönkcsónak készítése máig élő hagyomány, ott az „anyafát” télen vágják ki (Heiki Pärdi, 2018.). Ennek egyrészt spirituális okai vannak. Másrészt a téli, nyugalmi időszakban lelassult nedvkeringés a törzs víztartalmát csökkenti. A Mártélyi Tájvédelmi Körzetben viszont a nemesnyár erdőrészletek kitermelését a vegetációs időszak végén, a lehető legkorábban megkezdik. Erről a természetvédelmi hatósággal erdőrészletenként egyeztet, és engedélyt kér az erdőgazdaság. A nyár végi, kora őszi kitermelésre azért van szükség, mert az ősszel csapadékosabbra forduló időjárással a közelítő utak szinte járhatatlanná válnak. Megkérdeztem az észtországi haabjas-mestert, Aivar Ruukelt, hogy mennyire problémás a nyár végi vágásból származó „anyarönk” feldolgozása. Megnyugtatott: az ilyen rönk is megfelelően feldolgozható. Ezért megvásároltam az erdőgazdaságtól a kiszemelt fa 6 méter hosszúságú rönkjét.

x

In regions where log boat-making is still a living tradition, the "mother tree" is cut down in winter (Heiki Pärdi, 2018.). There are spiritual reasons for this on the one hand. On the other hand, the slowed sap circulation during the dormant period in winter reduces the water content of the tree trunk. In the Mártély Landscape Protection District, the harvesting of the ennobled black poplar forest fragments begins at the end of the vegetation period, as early as possible. This is discussed with the nature conservation authority for each forest section, and the forest farm requests a permit. Harvesting at the end of summer and early autumn is necessary because the roads become almost impassable when the weather turns wetter in autumn. I asked the Estonian haabjas-master, Aivar Ruukel, how problematic it is to process the "mother log" from the end of summer cutting. Reassured: such a log can also be properly processed. That is why I bought the 6-meter-long log of the selected tree from the forest department.

Mindezek után 2024. augusztus 9-én a DALERD Szegedi Erdészete segítségével a Körtvélyesi Révházhoz került a néhány nappal korábban kidöntött „anyarönk”. Elkezdődhet a hajóépítés olyan tecnológival, amely a Kárpát-medencében évszázados feledés homályába veszett!

x

After all this, on August 9, 2024, with the help of DALERD's Szeged Forestry, the "mother log" that was knocked down a few days earlier was brought to the Körtvélyes Révház. Shipbuilding can begin with technology that has been forgotten for centuries in the Carpathian Basin!

Kapcsolódó szakirodalom – related bibliography:

Heiki Pärdi, 2018.:                   Ürgne ühepuupaat – haabjas, lootsik, vene – Soomaal ja mujal Eestis (Eesti Vabaöhumuuseum)

Jaan Keerdo, 2011.:                  Haabjaehituse teoreetilised põhimõtted ja praktilised lahendused (Tartu Ülikool - Loodus- ja tehnoloogiateaduskond Keemia instituut, PhD)

 

Priit-Kalev Parts, 2019.:            A brief manual for building an Estonian dugout canoe (Traditional construction and woodworking workshops in Viljandi County; LEADER)